Innen indultam:
és ide jutottam:
Első lépésben, leszereltem az ülő- és hátlapot, majd lefújtam a kopott talpát fekete matt spray festékkel (Primalex, 4,90 Eur). Szétszerelésnél legyünk észnél, figyeljünk oda melyik csavart honnan csavaroztuk ki, és hova kell majd visszcsavarozni, néha nehéz visszaemlékezni, főleg, ha csak pár nap múlva csavarozzuk öszze a széket...
Így festett a váz, kicsit kopottas volt, de egy perc alatt ujjá lehetett varázsolni:
Amíg ez kint száradt, addig nekiláttam az ülőrésznek, mert az volt a könnyebb. El kell mondanom, hogy soha előtte nem kárpitoztam semmit, ez volt az első próbálkozásom, de remélem nem az utolsó.
Tehát, ez nem szakszerű leírása lesz a dolgoknak, hanem hogy csak én hogyan csináltam, hogyan gondoltam, ez még nem jelenti azt hogy így kell csinálni :)
Ez volt az ülőrész miután lebontottam róla az anyagot (fejjel lefelé van):
Nagyon vékonyka szivacs volt rajta, amit én annak a 16 évnek tudok be. Szét volt kicsit ülve, de nem baj, mert szabtam rá egy kicsit vastagabbat. Hirtelen nem volt más, egy régi székpárnát bontottam szét, abból tettem rá egy valami ilyesmi darabot:
Simán csak kiszabtam, ollóval kinyirtam, és a már meglévő szivacsra ráragasztottam, ragasztópisztollyal, de szerintem bármilyne uviverzális ragasztó is megfelelt volna, habár az tovább szárad, és ugyebár mióta megvan a ragasztópisztolyom, nekem minden azonnal kell!
Még a szivacs kiszabásánál megjegyezném, hogy miután ráragasztottam, körbevágtam még a szivacs élét úgy, hogy eltűnjön az éle, és szépnek ugyan annyira nem mondható, de kicsit legömbölyített széle legyen. Ez azért jó, mert szerintem az anyag így fog rá szebben simulni.
Valami ilyen széle lett:
Rámértem saccperkábé mennyi anyag kell:
Ilyen anyagom volt:
és így ment a szegecselés:
Az anygot visszahajtva először a két-két szemközti oldalt tűztem oda, majd kicsit mindig tovább haladtam, a sarkokat kicsit be kellett vagdosni, de még így sem lett olyan szép mint amilyennek elképzeltem, hogy meg tudom ránc nélkul csinálni, de igyekeztem minimalizálni a ráncok számát a sarkakon:
Közben ilyen szépen megszáradt a lába:
Nekikezdtem a háttámlának. Ez a része nem kis fejtörést okozott...
.... na meg ez a része is...
Volt a szélén egy nagyon műanyag, nagyon rugalmatlan, nagyon kemény szegély, amiről azt gondoltam szépen lebontom, és majd szépen visszateszem. Hahaha! Jó vicc, komolyan. Nekiveselkedtem a bontásnak megfelő szerszám híján egy brutál erős csavarhúzóval - habár nem is tudom mi lett volna a megfelelő szerszám -, de a szegély meg sem mozdult... B terv kellett. Az pedig az volt, hogy az egészet, bontás nélkül csinálom meg.
Így kezdtem neki, és pikk pakk ezzel is hamar megvoltam:
Itt már próbáltam még jobban odafigyelni hogy ne legyen ráncos a sarka, anyukám nagyon jó ilyenben, és épp ott volt mellettem, és nagyon jól jött a +2 kéz.
Már csak a háttámla hátulja volt hátra, arra igyekeztem pontosan kiszabni az anyagot:
Háztartásben fellelhető, ujrahasznosított anyag, mi az? Hát persze hogy az újságpapír!
Ezt simán csak úgy csináltam hogy ráterítettem az ujságpapírt, körberajzoltam, és kinyírtam. Jó lett.
Az anyagot pontosan ez alapján szabtam ki, és egyszerűen csak ráragasztópiszolyoztam a hátuljára.
A ragasztás helyét, az anyag szélét egy ilyen zsinórral takartam el:
Erről sajnos nincs jó kép, mert ezeket csak telefonnal készítettem, de majd ha lesz jobb képem, megmutatom.
És ez lett a végeredmény. A pontos helye még nincs meg, de ha megtalálom a neki megfelelő környezetet lesz arról is kép :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése