A paszpartuzásról írok most..
Hangsúlyozom, hogy nem arról fog szólni most ez a poszt, hogy hogyan kell csinálni, hanem hogy hogyan csináltam én, házilag :)
A paszpartu egy papírkeret, általában vastagabb papírból, melyek képeinket keretezve kiemelik, látványban erősítik a képünket.
Amikor a régebbi újságokat rendezgettem, találtam egy bodrogközi kiadványt, melynek utolsó oldalán Fazekeas Krisztián és Boda Ági képeire lettem figyelmes. Régen szerettem volna már képekkel díszíteni az előszoba falamat, mert számomra fontos az előtér, ide érkezem haza, a vendégeim ezt a helyiséget pillantják meg először, és egyébként is szeretem ha jó hazajönni, megérkezni és közben szép részleteket észrevenni :)
Kivágtam az újságból ezeket a pici kis képeket, mert végül is ezek adták az egész paszpartuzás ötletét, és azt, hogy házilag kipróbáljam.
Keretnek olcsó Ikeás kereteket használtam. Színes kartonokból többféle volt itthon, kicsit játszottam, nézegettem, próbálgattam melyik fog a legjobban passzolni hozzá.
Levágtam a megfelelő méretű kartont a képkeret plexiüvegéhez méretezve.
Kimértem a kép helyét, Ez lehet egyenlő távolságra az oldalaktól, pont középen, de valahol azt olvastam, hogy az alsó rész, lehet 1/4-el több.
Ráhagytam fél cm-ert, majd éles sniccerrel először egy keretet vágtam ki belőle. Be kell vallanom, ez nem nagyon tetszett így. Kitaláltam, hogy úgy vágom ki, hogy be tudjam hajtani a szélét. Tehát amikor bemértem mit kellene kivágnom, átlósan bevágtam, majd négy oldalra kihajtottam. Aztán ezeket a ráhagyott részeket kicsit továbbszabtam, és lenyírtam, hogy ne lógjon ki a kartonból.
Ezek után már nem volt más dolgom, minthogy rögzítsem a képet, ehhez ragasztószalagot használtam. Ha nagyon precíz lettem volna, a pici kis képeket is ráragasztottam volna méretüknek megfelelő kis kartonra, és úgy illesztem a paszpartuba, de az az igazság ez késő jutott eszembe.
Ha ti is kipróbálnátok otthon, tényleg nagyon egyszerű, kis kézügyességet és precizitást igényel ugyan, de azért ez nem agysebészet, szóval szerintem menni fog! Ami kell hozzá: paszpartu papír, ragasztószalag, olló, éles sniccer, vonalzó, valamilyen alátét is kell, nehogy összevagdossátok az asztallapot, én egy rajztáblát használtam.
A munkafolyamatot is fotóztam amit most itt megnézhettek:
Hangsúlyozom, hogy nem arról fog szólni most ez a poszt, hogy hogyan kell csinálni, hanem hogy hogyan csináltam én, házilag :)
A paszpartu egy papírkeret, általában vastagabb papírból, melyek képeinket keretezve kiemelik, látványban erősítik a képünket.
Amikor a régebbi újságokat rendezgettem, találtam egy bodrogközi kiadványt, melynek utolsó oldalán Fazekeas Krisztián és Boda Ági képeire lettem figyelmes. Régen szerettem volna már képekkel díszíteni az előszoba falamat, mert számomra fontos az előtér, ide érkezem haza, a vendégeim ezt a helyiséget pillantják meg először, és egyébként is szeretem ha jó hazajönni, megérkezni és közben szép részleteket észrevenni :)
 |
| Azt hiszem ajándéknak sem utolsók |
Kivágtam az újságból ezeket a pici kis képeket, mert végül is ezek adták az egész paszpartuzás ötletét, és azt, hogy házilag kipróbáljam.
Keretnek olcsó Ikeás kereteket használtam. Színes kartonokból többféle volt itthon, kicsit játszottam, nézegettem, próbálgattam melyik fog a legjobban passzolni hozzá.
Levágtam a megfelelő méretű kartont a képkeret plexiüvegéhez méretezve.
Kimértem a kép helyét, Ez lehet egyenlő távolságra az oldalaktól, pont középen, de valahol azt olvastam, hogy az alsó rész, lehet 1/4-el több.
Ráhagytam fél cm-ert, majd éles sniccerrel először egy keretet vágtam ki belőle. Be kell vallanom, ez nem nagyon tetszett így. Kitaláltam, hogy úgy vágom ki, hogy be tudjam hajtani a szélét. Tehát amikor bemértem mit kellene kivágnom, átlósan bevágtam, majd négy oldalra kihajtottam. Aztán ezeket a ráhagyott részeket kicsit továbbszabtam, és lenyírtam, hogy ne lógjon ki a kartonból.
Ezek után már nem volt más dolgom, minthogy rögzítsem a képet, ehhez ragasztószalagot használtam. Ha nagyon precíz lettem volna, a pici kis képeket is ráragasztottam volna méretüknek megfelelő kis kartonra, és úgy illesztem a paszpartuba, de az az igazság ez késő jutott eszembe.
Ha ti is kipróbálnátok otthon, tényleg nagyon egyszerű, kis kézügyességet és precizitást igényel ugyan, de azért ez nem agysebészet, szóval szerintem menni fog! Ami kell hozzá: paszpartu papír, ragasztószalag, olló, éles sniccer, vonalzó, valamilyen alátét is kell, nehogy összevagdossátok az asztallapot, én egy rajztáblát használtam.
A munkafolyamatot is fotóztam amit most itt megnézhettek:
 |
| Ez egy Enzo kép, nagyon különleges számomra, anyukám szülőfaluja, Nagykövesd, a képen látni nagymamám házát... |
Köszönöm a képsorozatot,nagy segítségemre volt!
VálaszTörlésÜdv:Lili
nahát, ez nagyszerű ötlet, köszönöm
VálaszTörlés