Magyar design a Construmán

Hétvégén a Construmán jártam. Sok időm sajnos nem volt rá, legalább egy fél nap kell rá, de az OTTHON DESIGN pavilont kényelmesen be lehetett járni másfél-két óra alatt. Ami azt illeti, kicsit többet vártam lakberendezés terén, sokkal több figyelemfelkeltést, jó ötletet, egy stand volt talán amit kiemelnék, ahol egy kis alapterületen a látogatók berendezhették fürdőjüket valami karton vagy nem is tudom milyen anyagból kivágott szaniterekkel, pont erről nincs képem, de ez tényleg jó volt. Valami ilyen szórakoztató, praktikus, ötletes dolgokból kellett volna több.

Ami nagyon tetszett az a Magyar design volt, pár fotó a kiállításról: 

A kedvencem a fésülködő asztalka, és mivel én mindig mindenhol fázom az infrafűtőtestként is funkcionáló paraván. 

Az egyik kedvencem:

Másik kedvenc:

 Ezt a kis padot egy szép tágas, fiatalos, kicsit pop art előszobában is el tudom képzelni:

 Előszobafogas kispaddal, háttérben a fűtőpanel:

Asztal két paddal: 

Magyar lámpavarázs :)

Csipkés álmok

Amikor megláttam Évi Műhelye-ben (http://bardoczeva.blogspot.hu) Évi csipkés lámpáját, rögtön tudtam, "haaddigélekiseztmegcsinálom"!

Szóval, hosszú volt amíg idáig értem, de megérte!

Volt egy nem túl szép lámpatest nagymamámnál, aminek nem volt már meg a búrája, valamikor széttörhetett, mert nem is tudtuk pótolni.

Első lépésben csiszolás után le is festettem, matt akril festékkel (Slovakryl) három rétegben, az élekbe belecsiszoltam, mert szeretem ha kicsit rusztikus, kicsit antik, kicsit kopott, majd lefújtam fehér spray festékkel a lámpa többi tartozékát is.

 

Új vezetéket kapcsolóval apukám szerzett be nekem, és ő is szerelte össze, mivel én csak szétszerelni tudtam. És ez volt a legkönnyebb része.

Évi blogjában részletesen megvan az összes szerelési munka, ő jobban leírta a munkamenetet:  http://bardoczeva.blogspot.hu/search/label/csipke
A búra okozott pár nap fejtörést, mire rájöttem, hogy búra híján valamit improvizálni kell. Ne tessék nevetni, ez volt az improvizáció:

Aztán ugyebár ezt el lehet készíteni erős acél drótból is, amit kérésre el is készítettek nekem. Ezt a vázat lefújtam szintén fehér spray festékkel, és napokig csak úgy, gyönyörködtem benne...

Sokáig csak így állt a lámpám, mivel minden türelmemet össze kellett gyűjtenem a folytatáshoz. 

A szalagot ragasztópisztollyal hipp-hopp ráragasztottam a vázra, ez nagyon könnyű része volt a munkának. Ez a lépés azért szükséges, mert ehhez a szalaghoz tudtam hozzáöltögetni a csipkéket.
És jöhettek a csipkék amiket előtte szépen kimostam, kifehérítettem, kikeményítettem, és jó sokáig pihentek, mert nehezen szántam rá magam, hogy belefogjak a folytatásba. Ugyanis, csak akkor szabad ebbe belekezdeni, ha nagyon nagyon sok türelme van az embernek, mert nagyon pepecselős munka. Nekem is elfogyott az a híres türelmem, amikor az első három kis csipketerítő után az egészet le kellett bontanom. Aztán pihent is a lámpácskám kb. egy hónapig :) Ha most visszagondolok, az egész varrogatás 3 estét vett igénybe, és ez lett az eredmény:

És kész: