2013. augusztus 29., csütörtök

Újjászuletés... 1. rész

Azt hiszem, ez az a munka amire már így utólag, illetve menet közben azt mondanám, nem volt érdemes belekezdeni, de nagyon remélem, hogy mire a végére érek ezt majd megcáfolom!
Már amikor megpillantottam, tudtam, hogy ez nem lesz egyszerű menet. És akkor még nem is gondoltam arra, mennyi szorító kell majd hozzá, és hogy menetkozben majd új asztalos szakkifejezést is tanulok.

Amikor kb. egy évvel ezelott, kimenekítettem ezt az asztalt a pincéből, ilyen állapotban volt:


Az asztallap menthetetlen volt, de az alap, még ha nagyon rozoga is volt, nagyon tetszett. Nem mindennapi, manapság már nem látni ilyen munkát. Méreteiben pedig nekem épp megfelelt :)
Így elkezdtem szépen megtisztogatni, bár már akkor láttam, ezzel irtó sok munka lesz... Miután lekerült róla, szerintem vagy 40 év pora, de ennek majd még utánnakérdezek nagymamámtól, láttam, ezen legalább 4 réteg festék volt már.... A díszítő illesztések ugy hullottak szét ahogy hozzáértem... nyegle volt az egész...
Igaz, hogy eltelt egy év, mire kb. ilyen állapotba kerult, de már most nagyon üuszke vagyok, hogy ebbe bele mertem kezdeni.





Ez még nem a teljes állapot, már kitaláltam milyen asztallapot szertnék neki, és még lesz festés bőven, de azt hiszem jó úton haladok... :)

Pár fázisfotó:










Folytatás majd hamarosan, vagy később. Remélem nem lesz újabb egy év.  

2013. augusztus 23., péntek

Márpedig egy tortatál kell!

Nem ördögi dolog, könnyen elkészíthető ez a tortatál, most egy karácsonyi munkám során jutott eszembe. Sok sikert a barkácsoláshoz! :)

Aki ismer, az tudja, hogy szívesebben állok neki sütni, minthogy valami nápolyit vagy édességet a boltban megvegyek. Kivéve persze a csokit, mert csokit gyártani nem tudok. Szokták is mondani, nálam otthon vagy süti- vagy festékszag van...
A sütésben is azt szeretem, amikot valami látványosat alkothatok, és kedvencem lett egy mogyorókrémes torta, amit egyszerű elkészíteni, nagyon finom, és látványos is. Eddig még mindig sikere volt, de nem szeretném elkiabálni...
Amikor már sokadszor sütöttem, akkor gondoltam úgy, hogy nekem KELL egy tortatál. Persze eltöltoöttem pár estét a vaterán szebbnél szebb hollóházi és egyéb porcelán tálakat nézegetve, amikor egyszer csak a Falusi Libák blogján felfedeztem azt, amivel már az én képzeletem is játszott. Ha nem tudok venni, csinálok én magamnak!!

Volt A és B tervem.

Az "A" terv a  kovetkezo volt. Ez volt a libáké is.











Ez  volt a másik elgondolásom:
"B" terv:

Ezeket a dolgokat, Ikeaban lehet beszerezni, de akihez nincs közel Ikea, szerintem szemfülesen körbe kell  nézni háztartási boltokban, Euromix boltban, szerintem Tescoban is van ilyesmi. A gyertyatartót 1990,- Ft-ért, a sütőformát 1690,- Ft-ért vettem, ha jól elmékszem.

Kellett még hozzá egy ragasztó, nekem egy univerzális Pattex volt itthon. A ragaszózás után, 24 órát hagytam száradni, és le is súlyoztam könyvekkel, biztos ami biztos...


és tadááám: